Kutatóközpontok
A Bölcsészettudományi Kar oktatóinak aktív tudományszervezői munkája révén számos kutatóközpontban és munkacsoportban folynak kutatások kari illetve egyetemi kutatóközpontok égisze alatt:
MTA-PTE Magyarország, Európa és Ibero-Amerika Kutatócsoport
PTE Ibero-Amerika Központ
PTE BTK Fordítástudományi Központ
PTE BTK Irlandisztikai Kutatóközpont (Irish Studies Research Centre)
PTE BTK Kelet-Európa és Balkán Központ
PTE BTK Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport (MOSZT - „Híd")
PTE BTK Szociális Innovációs-, Értékelő- és Kutatóközpont (SZINEK)
MTA-PTE Magyarország, Európa és Ibero-Amerika Kutatócsoport
Az MTA-PTE Magyarország, Európa és Ibero-Amerika Kutatócsoport 1996-ban jött létre Ormos Mária akadémikus vezetésével kis létszámú, fiatal kutatókat összefogó kutatócsoportként, elsősorban levéltári alapkutatások, doktori értekezések és egyéb kutatások, illetve publikációk támogatására. Egyik legfőbb célkitűzése volt és maradt a kutatói-oktatói utánpótlás kinevelésében való hatékony szerepvállalás. A kutatócsoport első támogatási időszaka a sikeres pályázat után 1998 végéig tartott, amelyet újabb négy éves pályázati ciklus követett 1999 és 2002 között. A kutatócsoport alapító vezetője, Ormos Mária 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritája lett, így 2001. január 1-től a kutatócsoport vezetését Fischer Ferenc, a PTE BTK Modernkori Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára vette át. A kutatócsoport 2000-ben fiatal kutatói álláshelyre pályázott, amelyet 2000. szeptemberétől egy fővel tölthetett be három évre, s mely - egy éves megszakítás után - 2004. augusztus 31-én járt le. 2002-ben a kutatócsoport ismételten sikeresen pályázott fiatalkutatói álláshelyre, amely lehetővé tette egy fő fiatal kutató tudományos-oktatói munkaviszonyát a 2003. június 1. és 2006. december 31-ig terjedő időszakban. 2005. szeptember 1. és 2008. augusztus 31. között már harmadik alkalommal tudott fiatalkutatót alkalmazni kutatócsoportunk.
Kutatócsoportunk a 2007 és 2011 közötti pályázati ciklusban a „Magyarságkép Közép-Európában és Ibero-Amerikában a 20. század második felében" című kutatási projektet valósítja meg. Már az előző években kutatási előzményekkel és eredményekkel rendelkező, jelenleg futó projektünk során három koncentrikus kör mentén haladva arra irányítjuk figyelmünket, hogy Magyarország milyen önképet sugárzott Közép-Európa, Európa és a nagyvilág felé, azaz vizsgálódásunk belülről kifelé haladó logikát követ. Vizsgálatunk második koncentrikus köre a szomszédos országok, illetve tágabb értelemben közép-európai országok Magyarország- és magyarságképét érinti, azaz nézőpontunk megváltozott, és e kör országai felől, azaz kívülről befelé tekintünk hazánkra. Globális világunk egészére ugyan nem, de egy meglehetősen nagy szeletére ki kívánjuk terjeszteni vizsgálódásunk harmadik koncentrikus körét, mégpedig az ibero-amerikai világra, vagyis Spanyolországra, Portugáliára, illetve Latin-Amerika országaira. Az akadémiai kutatócsoport működése lehetővé tette, hogy 2008-ban az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságon belül létrejöhessen az Ibero-Amerika Munkacsoport. Egy fiatal kollega kutatásai elismeréseként 2009 márciusában Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült.
PTE Ibero-Amerika Központ
PTE BTK Fordítástudományi Központ
PTE BTK Irlandisztikai Kutatóközpont (Irish Studies Research Centre)
A PTE BTK Kari Tanácsa a Központ létesítését 2006. decemberben fogadta el, a Központ 2007. jan. 1. óta működik.
A központ munkájában négy BTK-s és egy TTK-s tanszék 9 munkatársa, továbbá 3 PhD hallgató vesz részt.
Koordináló: PTE BTK Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke
Vezetője: Dr. Habil. Kurdi Mária tanszékvezető egyetemi tanár
A Kutatóközpont céljai:
1. Elsősorban az anglisztika szakos BA, MA képzésekben, valamint az Irodalomtudományi Doktori Iskolában az irlandisztikai tanulmányok részesedését erősíti, korszerűsíti, és más oktatási területekkel hatékonyan összehangolja. A Pécsi Tudományegyetem különböző karain és tanszékein folyó irlandisztikai tárgyú, ahhoz kötődő munkát figyelemmel kíséri, fejlesztését és koordinálását segíti, oktatói együttműködést szorgalmaz a különböző tanszékek, műhelyek között. Irlandisztikai tárgyú előadásokkal a kari, egyetemi műveltségi programok gazdagításához járul hozzá. Ösztöndíjas keretben a lehetőségek szerint ír származású oktatót hív meg néhány hétre vagy hónapra.
2. Különböző tanszékek oktatóinak részvételével közös kutatási projekteket szervez a következő területeken: ír-magyar-nemzetközi irodalmi, kulturális és történelmi kapcsolatok, különös tekintettel a recepcióra, fordításra, irodalmi hatásokra, kulturális, történelmi párhuzamokra. A különböző részterületeken folyamatosan publikál hazai és külföldi fórumokon, magyar és angol nyelven.
3. A Központ rendszeresen szervez irlandisztikai témájú programokat hazai és külföldi vendégelőadók meghívásával. Tudományos ülésszakokat, nemzetközi konferenciákat rendez. Különböző források, például az Ír Nagykövetség, valamint egyéb szponzorok segítségével illetve bevonásával fejleszti a könyvtári állományt, a lehetőségek szerint új folyóiratokat és filmeket szerez be.
4. Figyelemmel kíséri és kihasználja a releváns hazai és külföldi pályázati, együttműködési lehetőségeket. Folyamatos kapcsolatot tart a magyarországi Ír Nagykövetséggel, az általuk rendezett kulturális és szakmai programokon aktívan részt vesz. Szakmai kapcsolatokat ápol több írországi egyetemmel, elsősorban a University College Dublin, Trinity College Dublin és Queen's University Belfast intézmények megfelelő tanszékeivel és kutatóival, a lehetőségek szerint valamelyikkel Erasmus csereprogramot hoz létre. Kapcsolatot tart és együttműködik a hasonló európai és hazai kutatóhelyekkel, oktatókkal és kutatókkal, a hazai James Joyce Társasággal, Irlandisztikai Társasággal (HUSIS), az IASIL, ISTR, International Swift Society és EFACIS nemzetközi irlandisztikai szervezetekkel.
PTE BTK Kelet-Európa és Balkán Központ
PTE BTK Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport
(MOSZT - „Híd")
2004 tavaszán alakult meg a PTE BTK a Multidiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a 18-20. században történettudományi doktori program támogatásával, a programvezető Ormos Mária akadémikus javaslatára, jelenleg a Történettudományi Intézet keretében működik.
A kutatócsoport a doktori program és az intézet tudományos műhelyeként, autonóm kutatók és oktatók szabad társulásaként jött létre, azzal a céllal, hogy a régióban dolgozó és a korszakkal foglakozó ruszista-szovjetológus kollégák munkáját összehangolja, számukra konzultációs és publikációs fórumot biztosítson, hozzájáruljon a szakmai utánpótlás neveléséhez, konferenciák, sajtóbemutatók szervezésével erősítse a tudományos nyilvánosságot, létrehozza a ruszisztikai-szovjetológiai kutatások egy vidéki központját, végül az egyéni próbálkozásoknál hatékonyabbá kívánta tenni a tudományos műhely keretében történő pályázati tevékenységet is.
A kutatócsoport alapító vezetője Bebesi György PhD, habilitált egyetemi docens, helyettese Kolontári Attila PhD, egyetemi adjunktus. Harsányi Iván kandidátus, professzor emeritus kezdetben társelnöki, majd a csoport döntése alapján örökös tiszteletbeli elnöki minőségben működik közre. Oktatók még a szervezeten belül a ruszisztikát ún. „második" kutatási területként művelő kollégák, Vonyó József PhD, habilitált egyetemi docens, illetve Surányi Róbert kandidátus, habilitált egyetemi docens. Az utánpótlás tagjai közül említhető Bátori Zsolt PhD jelölt, illetve Polgár Tamás doktorandusz, a fiatal tehetséges kültagok közül Seres Attila PhD, tudományos munkatárs Budapestről, a francia Boris Trechniewsky csatlakozásával a kutatócsoport pedig nemzetközivé vált. A felsoroltakon kívül néhány tehetséges, orosz témával foglalkozó, abból szakdolgozó, a nyelvet tanuló, doktoranduszi ambíciókat dédelgető egyetemi hallgató a tagja, ők első szárnypróbálgatásaikat végezhetik a műhelyen belül. (Közülük Kakasy Bernadett végzős egyetemi hallgató nemrég harmadik díjat nyert a Ruszisztikai Alapítvány által kiírt „Az év orosz dolgozata" pályázaton")
A MOSZT együttműködik mind egyetemen belül, mind pedig az universitas falain kívül más hasonló profilú műhelyekkel, így egyetemen belül a Kelet-Európa és a Balkán története és kultúrája Intézettel, az MTA Regionális Bizottságának Közép és Kelet-Európa Munkabizottságával, országosan pedig a Magyar Ruszisztikai Intézettel, illetve az Orosz-magyar Akadémiai Történész Vegyesbizottsággal.
A munkacsoport eddigi tevékenysége során két konferenciát rendezett, az elsőt, amely rögtön nemzetközi lett 2005 őszén, az első orosz forradalom 100 éves évfordulója alkalmából 'Önkényuralom, alkotmányosság, forradalom' címmel, a másikat pedig 2007 tavaszán az 1917-es forradalom 90. évfordulója tiszteletére „Utak és alternatívák" címmel. Ezenkívül, több könyvbemutatót, sajtótájékoztatót, kisebb pályázatot bonyolított le működése során, nagyobb rendezvényei közül említhető a Külügyi Társasággal közösen szervezett belorusz nagykövetségi látogatás is, 2007 tavaszán.
A csoport infrastruktúrája, logisztikája még hiányos, helységül a programvezető irodája szolgál, ezen s egy nyertes csoportos OTKA pályázat változtathatna, amely a közeljövő egyik fő célkitűzése.
A műhely új kiadványsorozatot indított útjára „MOSZT-Könyvek" címmel, amelynek első kötete a 2005-ös konferencia anyagát foglalja össze, második kötete, egy forráskiadvány, 2008 november végén látott napvilágot, illetve készül Seres Attila önálló monográfiája, és szerkesztés alatt áll a 2007-es konferencia anyaga. is. A csoport tagjai publikációk során feltüntetik, hogy a MOSZT kutatói műhelyhez tartoznak.
A Kutatócsoport honlapja: http://moszt.tti.btk.pte.hu
A kutatóközpont honlapja: patristics.btk.pte.hu
PTE BTK Szociális Innovációs-, Értékelő- és Kutatóközpont (SZINEK)
A Szociális- Innovációs- Értékelő- és Kutató Központ 2008-ban, nagy-britanniai mintát követve jött létre azzal a céllal, hogy a hazai innovációk szociális vonatkozásainak értékelését biztosítsa. A folyamatosan és gyorsan változó külső feltételrendszer kihívásaira rugalmas válaszokat kimunkálni igyekvő döntéshozók új modelljeinek létjogosultságát független értékelő kutatások támaszthatják alá. A kutatások segíthetik a programok „finomhangolását" vagy adekvát reformját. A megújulást feltételező társadalmi-gazdasági válsághelyzetekben az értékelő kutatások különösen fontos szerephez jutnak.
A SZINEK tevékenysége során hangsúlyozza a megbízó(k), kliensek és a kutatók közötti alapvető érdekközösséget. A kutatás során szisztematikusan, az értékelésben érintettek számára is követhetően, átláthatóan és érthetően alkalmazott tudományos módszerek segítségével felmérjük az adott program tervezésének, megvalósulásának minőségét, a fejlesztés hatásait. Részletes információkat adunk a megbízóknak és más érintetteknek, hogyan fejleszthetik tovább saját projektjüket. Az eredmények közzététele segíti az innováció kiterjesztését, megismétlését.
2008-2011 között a kutatóközpont a szűkebben értelmezhető szociális területre fókuszált. Szociális vonatkozása azonban bármilyen emberi tevékenységnek van. A szociális tényezők figyelmen kívül hagyása más szempontból értékes modellek nem megfelelő működéséhez vezethet, és így kockáztathatja az adott projekt fenntarthatóságát. A nagy-britanniai Social and Health Evaluation Unit (Chester University) példáját követve, a jövőben szeretnénk kiterjeszteni értékelő tevékenységünket mindazokra a területekre, ahol a szociális vonatkozások kiemelt szerepet játszanak (egészségügy, oktatás, környezetvédelem, közszolgáltatások, közbiztonság, új beruházások társadalmi fogadtatása stb.).
A kutatóközpont egyetemi háttere a magas színvonalú munka záloga. Hallgatóink bevonása az egyes feladatokba a kutatómunkát költséghatékonyabbá teszi, és a képzési célokat is jól szolgálhatja. További előny minden résztvevő számára, hogy a kutatások, együttműködések során eleven és sűrű kapcsolati hálózat alakul ki a különböző szektorok és ágazatok között.
utoljára frissítve: 2012. január 09. 10:26:31
