A mesterképzésekről közérthetően

szerzõ: Kovács Bea | 2010. augusztus 26. 12:25:39

A mesterképzés fogalma

Milyen alapvégzettséggel milyen mesterszakot választhatunk?  -  képzési útvonalkereső

Tanári mesterképzés

Kreditelismertetés

Részismereti jogviszony

Mesterképzés - diplomásoknak és diploma előtt állóknak

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.

A mesterképzés a 2005-ben Magyarországra is bevezetett bolognai oktatási rendszer második képzési szintje. Míg az alapszakos diploma (BA v. BSc, azaz Bachelor of Arts v. Bachelor of Sciences) - ha mindenáron meg akarjuk feleltetni a hagyományos rendszerbelinek, akkor - kb. főiskolai szintűnek felel meg, a mesterdiploma (MA v, MSc, azaz Master of Arts v. Master of Sciences) ennek egyetemi szintű megfelelője lehet. A 6-8 féléves alapszakos tanulmányok után következik, általában 2-4, tanári mester esetén - a gyakorlat miatt - 5 féléves képzés.

Az államilag finanszírozott mesterképzésbe az alapszakot végzettek 35%-a léphet tovább, a többiek költségtérítéses képzésben tanulhatnak. A továbblépéshez felvételi vizsgát kell tenni, mely felsőoktatási intézményenként és azokon belül szakonként különböző jellegű lehet (írásbeli, írás- és szóbeli, beszélgetés vagy tételhúzás, esetenként alkalmassági), abban azonban zömében megegyeznek, hogy az előző diploma eredménye a felvételi pontszámításnál latba esik. Ami nem is csoda, hiszen a mesterképzésbe a legjobbakat várja a felsőoktatás. Ezért megéri tehát jól tanulni már az alapképzésben is

A hagyományos rendszer szakjaihoz képest az alapszakok köre szűkebb választási lehetőséget kínált. Míg régen 413 szak közül választhattunk, az új rendszerbe belépőket már csak mintegy 100 alapszak fogadta, igaz, széles szakirányválasztási lehetőséggel (jelenleg kb. 130 féle alapszak nyert akkreditációt országosan).
Ezzel szemben a mesterképzésben nagyon nagy a választék: jelenleg 332 szak alapítását engedélyezte a Magyar Akkreditációs Bizottság, és ez a szám egyre nő.

A mesterképzéseket két csoportra oszthatjuk: diszciplináris és tanári mesterszakokra.

A PTE BTK-n, ahogy az ország többi intézményében is, 2009. a mesterszakok boom-jának éve volt, hiszen 2009. nyarán végzett és őszén kezdett az első, már bolognai alapszakos tanulmányokat befejező évfolyam. Ezért is szerettünk volna minél nagyobb választékot kínálni hallgatóinknak a következő képzési szinten.

2010-ben összesen 31 mesterszakkal várjuk leendő hallgatóinkat, ebből 15 diszciplináris és 16 tanári szak. Újonnan akkreditált képzéseink pl. a német nyelv, irodalom és kultúra, a régészet, a latintanári MA-k, de - szintén nem régóta - megtalálható nálunk a horváttanári és a mozgóképkultúra és médiaismerettanári szakok is - hogy kuriózumokat is említsünk.

Természetesen azok előtt is nyitva állnak a mesterképzések, akik már rendelkeznek diplomával, és azt még a régi rendszerben szerezték.

Milyen mesterképzés választható az alapképzési szakodra?

A "honnan hová" fontos kérdés a bolognai rendszer útvesztőiben.

Nyilván vannak esetek, mikor ez a kérdés nem merül fel, mert pl. egy történelem alapszakot végzett hallgató történelem mesterképzésben szeretné folytatni a tanulmányait, vagy pl. germanisztika BA-val német nyelv, irodalom és kultúra MA-n szeretne végezni a diák. Ennél azonban sokkal nagyobb távlatok vannak a mesterképzésben, és ez egyben azt is jelenti, hogy a dolog ennél jóval bonyolultabb. A továbbiakban igyekszünk a jogszabályok megfogalmazta információkat közérthető formába önteni - emellett természetesen eláruljuk, hogy hol is lehet utánaolvasni a dolgoknak.

Kezdjük mindjárt ott, hogy hol is van az leírva, hogy milyen szakok léteznek, hogyan lehet azokra bekerülni, és mit nyerünk, ha elvégzünk bizonyos tanulmányokat? Pl. az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, a szakok képzési és kimeneti követelményeiből tudjuk kideríteni (Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV.3.) OM rendelet).

Ezekből jól látható, hogy a diszciplináris (nem tanári) mesterképzések zöme esetén

• vannak olyan alapdiplomák, melyek a továbbtanuláskor egy az egyben elfogadhatók,
• vannak olyanok, melyek bizonyos feltételekkel fogadhatók el (azaz bizonyos számú kredittel eleve rendelkezni kell meghatározott ismeretkörökben), és
• vannak olyanok, melyek elfogadhatók ugyan, de csak akkor, ha a továbbtanulni szándékozó a jelentkezés előtt különbözeti tanulmányokat folytat és az ismeretkörönként előírt kreditmennyiséget megszerzi.

Az utóbbi két esetben a kreditek meglétét igazolni kell, ezt nevezik kreditelismertetési eljárásnak. Amennyiben a kreditelismertetés során az derül ki, hogy nincs meg a szükséges kreditmennyiség a jelentkezéshez, akkor az előtanulmányokat részismereti hallgatói jogviszony keretében végezhetik el azok, akinek nincs már hallgatói jogviszonyuk felsőoktatási intézménnyel.

Kreditelismertetési eljárás

Ez tehát az a folyamat, amit akkor kell kezdeményeznie a jelentkezőnek a megcélzott egyetemnél/főiskolánál, ha olyan diplomával szeretne egy adott mesterszakra jelentkezni, amely arra a mesterszakra nem egy az egyben (teljes kreditbeszámítással) elfogadható.

Ez az adott szak képzési és kimeneti követelményeiből (KKK) olvasható ki.

Bármikor indítható, nem kell, sőt nem is ajánlott vele megvárni a felvételi jelentkezési időszakot. Ha időben benyújtja a pályázó kérelmet, időben választ kap az intézménytől határozat formájában, és így a felvételi jelentkezéskor indexmásolat és egyéb dokumentumok helyett (pl. oklevélmelléklet) elegendő a határozatot mellékelni a jelentkezési laphoz.

A kreditelismertetési űrlap ki- és letölthető itt. A bírálóknak 22 munkanap áll rendelkezésükre a döntéshez. Az eljárás ingyenes.

Az elismerés alapja a 2005. évi CXXXIX. (Felsőoktatási) törvény 58.§ (7) bekezdése:

"A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek."

Részismereti hallgatói jogviszony

Kérdés tehát, hogy ha a jelentkező alapvégzettsége nem fogadható el teljes kreditbeszámítással a kívánt mesterszakra, akkor mit lehet tenni?

A bolognai rendszer lehetővé teszi, hogy ilyen esetben ne csak az alapképzésben lehessen pótolni a hiányzó krediteket (azaz kötelezően megmérettetni újra egy felvételi eljárásban és 6 félévet tanulni egy alapképzési szakon), hanem az ún. részismereti jogviszony keretében.

A jogviszony kérelemmel létesíthető, felvételizni nem kell.

Igyekszünk minden szakunkon biztosítani annak lehetőségét, hogy a vágyott mesterképzéshez hiányzó kreditek megszerezhetőek legyenek. Ez a képzés költségtérítéses, legfeljebb két félévre létesíthető, bővebb információ itt(diszciplináris szakok esetében) és itt (tanári szakok esetében).

Tanárképzés

Sajnos, még nem dőlhetünk nyugodtan hátra azzal a kellemes tudattal, hogy végre értjük a rendszert. Nem beszéltünk még ugyanis a tanári mesterszakokról.

Jogszabályi hivatkozás:

Az Oktatási Minisztérium rendeletmelléklete a tanári mesterképzésről (Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV.3.) OM rendelet, 4/A melléklet).

Tanári szakképesítés a bolognai koncepció szerint csak a mesterképzésben szerezhető.

Az elv az, hogy a közoktatás igényeit kielégítendő a tanárképzés - kevés kivételtől eltekintve - kétszakos legyen, és inkább a tanári szakma elsajátítására koncentráljon, semmint a magas szintű szakismeretre.

Fontos tudni, hogy a szak neve: tanár szak, mögötte pedig a szakképzettség megnevezése: pl. tanár - angoltanár.

Alapozás az alapképzésben

Aki már az alapképzésben eldöntötte, hogy tanár szeretne lenni, annak módja van ezt már ott megalapozni.

Elsősorban azzal, hogy meglévő szakja mellé (pl. anglisztika), melyet 110 kredit értékben tanul, felveszi egy másik szak ún. minor változatát (pl. történelem), melyet 50 kredit értékben tanul. Ezzel készül fel a kétszakos tanári mesterképzés szakterületi részére.

A másik teendő, hogy felvegyen 10 kredit értékben pedagógiai-pszichológiai tárgyakat. Ezzel készül fel a kétszakos tanári mesterképzés szakmai részére. (A PTE-n ez a 10 kredit a mesterszakos tanulmányok első két félévében is pótolható, de költségtérítés ellenében. Éppen ezért - meg azért is, mert nem minden intézményben adott ez a lehetőség - ajánlott még az alapképzés ideje alatt ezeket a tárgyakat is teljesíteni.)

Első és második közismereti szak

Közismereti szakoknak minősülnek az alábbiak:

• idegennyelvek (romológia is)
• magyar
• matematika
• történelem
• kommunikáció
• ember és társadalom
• pedagógia
• biológia
• fizika
• kémia
• földrajz
• környezettan
• ének-zene
• mozgóképkultúra- és médiaismeret
• vizuális- és környezetkultúra
• informatika
• természetismeret
• testnevelés
• egészségfejlesztés

Első közismereti tanárszaknak az alapképzés fő szakjának megfelelőt lehet felvenni.

Tehát például egy történelem szakon végzett diplomás, aki a történelem mellett magyart végzett ún. minor változatban (tehát 110 kreditje van történelemből és 50 magyarból) történelemtanári mesterszakra mehet és második közismereti szakként választhatja a magyartanár szakot, fordítva nem teheti.

Kizárólag második szak

Vannak olyan tanárszakok, melyeket kizárólag másodikként lehet felvenni (azaz az elsővel párhuzamosan, vagy az után, már diploma birtokában).

Ilyenek pl. hon- és népismerettanár, filozófiatanár. Ezeket csak az első tanári szakképzettség mellé vagy után lehet felvenni. Az előző példánkban szereplő diák a magyar szakon megszerzett 50 kreditjére magyartanárin kívül felveheti pl. hon- és népismerettanár szakot is a fő szak, a történelem mellé.

A kizárólag másodikként választható szakoknak van egy alcsoportja, az ún. speciális pedagógiai modulnak (SPM) nevezett tanári szakok, melyeknek nincs meghatározott előfeltételük, bármely első tanári szakképzettséghez felvehetőek. A BTK-n ilyen a tantervfejlesztőtanár szak.

Az, hogy mely szakok vehetők fel elsőként, melyek másodikként és ezekre milyen feltételekkel lehet bekerülni itt olvasható.

A fenti információk legkönnyebben azok esetére adaptálhatók, akik már a bolognai rendszerben kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat.

Hogyan értelmezhető mindez azok számára, akik rendelkeznek már régi rendszerű főiskolai (tanári) vagy egyetemi (bölcsész v. tanári) diplomával?

Akinek van már tanári diplomája - bármilyen tanári - jelentkezhet egyszakos tanárképzésbe is.

a) Amennyiben eredeti, főiskolai tanári diplomájának (pl. magyartanár) szintjét szeretné egyetemire, azaz mesterszintre emelni, úgy ő a tanár (T/D) - magyartanár szakot jelölje meg a jelentkezési lapon. A képzési idő számára 2 félév lesz.

b) Amennyiben bölcsészdiplomával rendelkezik, és tanári szakképesítéssel nem, és az eredeti bölcsészdiplomát (pl. történelem) szeretné tanári szakképesítéssel kiegészíteni, úgy ő a tanár (T/D) - történelemtanár szakot jelölje meg a jelentkezési lapon. A képzési idő számára 3 félév lesz.

c) Amennyiben eredeti - bármilyen - tanári diplomájától (pl. fizikatanár)  eltérő, újabb tanári szakképzettséget (pl. angoltanári) szeretne, úgy szüksége van a kívánt szakból 50 kredit értékű előtanulmányra, nyelvi szakok esetén az adott nyelvből felsőfokú C típusú nyelvvizsgára is a felvételhez. Ő is a részismereti jogviszonyt tudja felhasználni az 50 kredit megszerzésére. A 2 félév részismeret után az újabb tanári szak képzési ideje az ő számára is 2 félév lesz.

Problémásabb azonban azok helyzete, akik tanári mesterszakra jelentkeznének különféle, nem tanári diplomákkal. Nagyon sok tanító szeretne tanári szakképzettséget szerezni mesterszak elvégzésével, nekik azonban tudniuk kell, hogy a tanítói diplomák nem fogadhatók el egy az egyben tanári mesterszakra. Kérjük, ők olvassák el a Tanítók figyelmébe! c. írásunkat.

Többen jogi vagy közgazdasági diplomával nyelvet szeretnének tanítani, és ehhez kívánnak tanári oklevelet szerezni. Sajnos, esetükben sem elegendő a felsőfokú nyelvvizsga. Náluk teljes pályamódosításról van szó, alapképzésben és kétszakos tanárképzésben kell részt venniük.

utoljára frissítve: 2011. február 11. 10:52:34